Budapest követői: Isztambul vagy Almati

A Nemzetközi Birkózó Szövetség (UWW) már 2016 szeptemberében, azaz több mint két esztendővel az esedékes kezdés előtt Budapestnek ítélte a 2018-as, mindhárom szakág, a kötött- és szabadfogás, valamint a női birkózás világbajnokságát. Ugyanakkor egészen mostanáig még nem volt ismert, hogy a sportág legjobbjai vetélkedésének 2019-ben mely ország, mely város adhat majd otthont. A most véget ért Európa-bajnokság színhelyén, az oroszországi Kaszpijszkban Nenad Lalovics, az UWW elnöke, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság végrehajtó bizottságának tagja fellebbentette a fátylat, s elárulta: jövőre a törökországi Isztambul, Európa legnépesebb városa és Almati, Kazahsztán legnagyobb városa, az ország egykori fővárosa vetélkednek a rendezés jogáért. A döntést az UWW irányító testülete júniusban hozza majd meg. A szerb sportvezető véleménye szerint még nem késtek el a döntéssel, de bevallotta, hogy hetekkel korábban még azt sem tudták, hogy Európa vagy Ázsia adja-e majd a következő vb-helyszínt. Az elmúlt időszakban sikerült „kiegyenesíteni” a felmerült gondokat, s már ismertek a rendezésre pályázó városok egészen 2022-ig.

Lalovics elégedetten nyugtázta, hogy Dagesztán, Kaszpijszk jól vizsgázott, de természetesen megjegyezte: a rendezés tekintetében minden házigazdának jobbnak kell lennie, mint az előző viadalnak. Különösen tetszett neki, hogy a mostani Európa-bajnokságon résztvevő sportolók, sportvezetők egy helyen – Lalovics birkózó falunak nevezete – laktak, s a helyszín minden igényt kielégített. Igaz, nem volt éppen közel a versenynek helyet adó, Ali Alievről elnevezett sportcsarnokhoz, a sportolóknak elég sokat kellett utazgatni, egyeseknek akár naponta többször is meg kellett tenniük a Kaszpijszk szanatórium és csarnok közötti csaknem 40 kilométeres távolságot. Az UWW elnöke az Eb-t megelőzően csupán egy alkalommal látogatott el Kaszpijszkba, de biztos volt abban, hogy a birkózást a zsigereikben tudó dagesztáni rendezők képesek megoldani a feladatokat, s ebben nem is csalatkozott.  Amiben pedig javítani kell, azt a most tapasztaltak alapján a soron következő házigazdákkal megbeszélik, s így egyre magasabb színvonal jellemezheti majd a kontinens- és világbajnokságokat.

Az elnök elégedett volt a Kaszpijszkban első alkalommal vizsgázott kétnapos lebonyolítási rendszerrel, a naponként mérlegeléssel. Ez utóbbit azért is tartotta fontosnak, s a jövőben is megtartandó rendszernek, mert ezzel óvni lehet a birkózók egészséget, hiszen – mint mondta – nem engedhető meg, hogy a sportolók 40 éves korukra a durva fogyasztás miatt súlyos egészségkárosodást szenvedjenek. A versenyeket nagyon magas színvonalúnak ítélte, s külön kiemelte, hogy a kötöttfogásban bevezetett változások az elmúlt években sok kritikát kapó szakág küzdelmeit is élvezhetőbbé, látványosabbá tették, de még mindig dolgozni kell, hogy ne legyen látványbeli különbség a szabad- és a kötöttfogás között.

Nenad Lalovics végezetül sportpolitikai témát is felvetett. Megemlítette, hogy a kadet Európa-bajnokságot azért kellett az eredetileg kijelölt Ukrajnából Macedóniába vinni, mert Kijevbe nem akarták beengedni Koszovó sportolóit, s az orosz versenyzőkkel szemben is bizonyos diszkriminációt helyeztek kilátásba. Ez megengedhetetlen, az ilyen megkülönböztetés ellentmond az Olimpia Charta eszméjének, márpedig a birkózás is az olimpiai család megbecsült tagja. A NOB vb-tagja örömmel üdvözölte, hogy a politikai nézetkülönbségek ellenére az ukrán birkózók szőnyegre léptek Oroszországban, jó példát mutatva ezzel.

COOKIE-kat (sütiket) használunk az oldalunkon

Weboldalunk COOKIE-kat használ az Adatkezelési tájékoztatóban foglaltak szerint.